Sokat tanultam a férfi és nő kapcsolatáról, magamról, alázatról, tiszteletről.
Azt mondta dr. Csernus, ez most csoportterápia, így ami itt elhangzik, nem kerülhet ki.
Mondta mindez úgy, hogy előbb egy pasit hívott ki, hogy vele beszéljék át ezt a nő dolgot, majd kérdezte, ki jönne ki. Egy fiatal elvált anyuka, akinek bebizonyította, hogy cseberből vederbe. Azt hiszem, a hölgyön kívül mindenki értette.
Jaj, mert tele volt a Faluház színházterme, nem csak falubeliekkel!
Bizonyos vonásokat látva rádöbbentem, bennem mik vannak. A kérdés csak az, eredendően, velem született viselkedésformák-e ezek, vagy a környezetem hatására felvettek.
Volt nemrég egy gondolatom. Az a nagy helyzet, hogy a kérdést illetően a Doki ua. nézeteket vallja, mint én. Nem megnyugtató.
Továbbá: a ffi-nő kapcsolatban ha magunkról beszélünk, a másikról beszélünk.
Hogy a függőség sokkal szélesebb körű, mint eddig gondoltuk-létezik a kapcsolatfüggőség.
Mit merünk megtenni, mit nem?
Miért hintünk port a szemünkbe?
Merünk-e Nők lenni?
