Gyesmellékes

Ha gyesen vagy, és már kevesled a garantált huszonezret, itt a helyed! Keressünk együtt megoldást! Ha tetszik a tartalom, tedd a könyvjelzők közé az RSS kapcsoló segítségével!

3 hónap, amely megváltoztathatja életed!

Értékem a Google szerint

Tedd a kedvencek közé

Címkék

állás (22) anya (27) főállású (17) gyes (26) mellékállás (17) mellékes (16) munka (25) munkavállaló (18) női (23) szerepek (21) Címkefelhő

Ajánló

A Csernus, A Nő, meg én 2

2008.01.29. 22:47 - Ányó

Címkék: élet munka szex szerepek szerelem bejegyzés problémák párkapcsolat női partner önismeret házasság párkapcsolati lelki intelligencia válás csernus szerető érzelmi megoldása

Sajnos nincs időm, de idézd nyugodtan az alábbi kivonatot:

Az a kedves ismerősöm, aki annak idején a férjétől kapta a táblázatot,  a kritikához írt megjegyzést, alább olvashatjátok a felhatalmazással együtt.

„egy dolog igenis Csernus javára írható, hogy  bedob a köztudatba olyan tabunak számító témákat, mint pl. a szeretőség intézménye, ami a férfitársadalom részéről teljesen elfogadott, a nők számára pedig tudjuk mi.

Vagy az öngyilkosság – öngyilkossági statisztikákban Magyarország az élmezőnyben szerepel.

 

A kritika pedig szerintem hatásvadász, a kritikus szempontjai nem derülnek ki, kizárólag Csernus bulvártevékenységét cikizi, a hasznos szakmairól egy szót sem említ.

„Mindig a szabadságról beszél, noha tudja, a rabszolgákat nem lehet
fölszabadítani.”

Ez a mondat pedig egyenesen felháborít.

Kategorikus bornírtság terén pedig egy szinten van Csernussal.

Én egyébként személy szerint örülök, hogy egy férfi is úgy látja, hogy

a nők elnyomásban élnek ma Magyarországon és ezt le is meri írni.”


http://www.nol.hu/cikk/476819/

"Lélegezz, kisasszony!"
Könyv
Népszabadság • Horeczky Krisztina  • 2008. január 7.



Az ötödik kötetes dr. Csernus Imre első sikerkönyvében egyetlen kérdést feszeget:

hogyan lesz valakiből "jó Nő?".

A sötétség labirintusában őgyelgő honleányok-asszonyok számára fáklyát gyújtó pszichiátert a kereskedelmi és bulvármédia tette közismertté.

A hajdanán alternatív körökben tisztelt "tigrisszelídítő", különös vallomása szerint, televíziós rendelései során fejlesztette ki a - másokra - figyelni tudás képességét.

Elméláztam: vajon addig mivel foglalatoskodott?

Későbbiekben - többek között - Dévényi "Tibi bácsi"-val, Kiszel Tündével flangált táborvezetőként egy rengetegben, kamerák kereszttüzében riogatva, bőgetve meg néhány komisz kölyköt. (És Donatellácska anyukáját.) Efféle tapasztalatokkal jelentős vakmerőség hangsúlyozni a hitelesség elsődlegességét.

A sokkterápia prédikátora azonban olyan benyomást kelt, mintha egy távoli vidékről varázsszőnyegen érkezett volna a hiénák, keselyűk lakta vadonba.

A Lapszemle fejezetben a női magazinokat ostorozza: céljuk a profittermelés és a manipuláció; szakértőiknek nincs "belső, pozitív kisugárzás"-uk. Fotóikról egy "lóvét" hajtó, "nőcsábász gigerli" és egy "savanyú malac" néz le ránk.

Mindez helyenként, mulattató.

Csakhogy a gyakorta önmaga paródiájának tetsző Csernust elsősorban az a fogyasztói csoport tekinti irány- és mértékadónak, amely az általa megrugdosott színes-szagosokat bújja. Ők dobják cekkerükbe a kereskedelmi médiumok agyhalálcsevegőiben népszerűsített, bizonyára a gyors kiadói bukás reményében összefércelt útmutatót.

A rettentően ellentmondásos A nő: szerkesztetlen élőbeszéd. Az önmagát szerkesztőnek föltüntető Dobos Lídia és Rados Richárd temette a munkát: "Halál. Kemény sztori... egyszer végünk lesz... ezeket a sorokat egy leendő csontváz ujjai írják, amelyeket, remélem, leendő más csontvázak fognak olvasni. Mivel ez egy elég domináns, hatalmas nagy érzéscsomag."

A 18-as karikával fölcímkézett, illusztrációkkal kicicomázott, trágár írás hemzseg az önismétlésektől. Az árnyalatok iránt érzéketlen, pojácaságra kapható provokátor számára a vulgaritás és az alpáriság; az őszinteség és az alázás; a kíméletlenség és az irgalmatlanság rokon értelmű szavak.

A magyar nyelvvel hírhedten hadilábon álló, vajdasági születésű orvos kedvvel ragadtatja magát kategorikus, bornírt kijelentésekre. "A szerelem... a lángolás állapota." Az öngyilkosság gyáva, önző, makacs tett. A "szeretőtartás" szintúgy.

Emellett: a felnőttkori kudarcokért túlzott felelősséget ró a szülőkre, ugyanakkor a szülői szerepről igen markánsan gondolkodik. Ahogyan az emberségről is.
Mert a keleti filozófiára nyitott függőségspecialista nem harsog mást, mint hogy élni: munka.

Csernus változtatásra, küzdelemre buzdít - miközben nem kecsegtet a boldog befejezés ábrándjával. Mindig a szabadságról beszél, noha tudja, a rabszolgákat nem lehet fölszabadítani. Valamelyik előadásán erősen lenyomta egy ifjú hölgy mellkasát, majd amikor az végre ismét levegőhöz jutott, és csitult a félelme-dühe, annyit mondott neki:
"Lélegezz, kisasszony!"

A "vezető értelmiségiek" (egyik) mumusának bedekkere trehány tákolmány. Alapállítása azonban fontos, bátor, karakán. Mert olyan nőképet, emberideált fest le (lankasztó szógazokkal), amelynek élő mása talán sok férfi számára rokonszenves, netán tiszteletre méltó, ám legfőképp távolról csodálandó.

A közönnyel nem vádolható Csernus Imre "jó Nő"-jére ritkán van kereslet. Ilyen csattanóért (túl) sok mindent elnézek.

(Dr. Csernus Imre: A nő. Jaffa Kiadó, 246 oldal, 3490 forint)

WYW Globál Directory Hun-Web Katalógus és Kereső Linkgyujtemény.etabor.net

hlminibanner.jpg