Az a bizonyos GYES
A gyermekgondozási segély (gyes) olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülő (ideértve a kiskorú szülőt is, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban), a nevelőszülő vagy a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt
- gyermeke 3. életévének betöltéséig,
- ikergyermekek esetében a gyermekek tankötelessé válása évének végéig (ha különböző évben válnak tankötelessé, a segélyt annak az évnek a végéig folyósítják, amikor az utolsó gyermek is tankötelessé válik, de legkésőbb a 10. életévük betöltéséig),
- tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig.
Nagyszülőknek fizetendő gyermekgondozási segély
A gyermekgondozási segélyre a szülőkön kívül - a szülő jogán - a szülő vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, vagyis a nagyszülő is jogosult lehet, feltéve, hogy a gyermek az első életévét már betöltötte és a gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik.
További feltétel, hogy a szülőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, valamint egyetértenek azzal, hogy a továbbiakban a nagyszülő igényelje azt.
A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát a gyámhatóság kérelemre pótolhatja.
A nyilatkozat későbbi visszavonásával - feltéve, hogy azt a gyámhatóság nem pótolja - a nagyszülők jogosultsága megszűnik a támogatásra.
A nagyszülők részére a gyermekgondozási segély a fenti feltételek fennállása és a lemondó nyilatkozat esetén is csak akkor folyósítható, ha ők maguk is megfelelnek az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.
Természetesen ebben az esetben a szülőkre nem vonatkoznak a keresőtevékenységgel kapcsolatos korlátozó rendelkezések.
Mivel a nagyszülő csak a szülő jogán veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást, a jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan körülmény áll be (pl.: ha a szülő szabadságvesztés büntetését tölti), amely a szülő jogosultságát kizárja.
Dolgozhat-e a gyesre jogosult szülő?
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - kereső tevékenységet
- a gyermek egyéves koráig nem folytathat (2004-ben még a gyermek másfél éves koráig nem dolgozhatott a szülő), kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját;
- a gyermek egyéves kora után 2006-tól már időkorlátozás nélkül folytathat (2005. végéig a napi 4 órát meg nem haladó időtartamban vagy, ha a munkavégzés az otthonában történt, időkorlátozás nélkül folytathatott).
Amennyiben a nagyszülő veszi igénybe a támogatást, akkor ő a gyermek három éves koráig egyáltalán nem, a három éves kor után pedig csak napi négy órás vagy otthon végzendő munkát vállalhat.
Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott kereső tevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
A jogosultságot érintő feltételek alól néhány esetben a Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva felmentést adhat. Így pl. megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek akkor is, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak.
A gyes iránti igény benyújtása
A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igénylést kizárólag írásban - személyesen vagy postai úton - lehet benyújtani az igénylő lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (a továbbiakban: Kincstár), vagy - amennyiben ilyen működik - az igénylő munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél. Csak a Kincstárnál lehet benyújtania kérelmet abban az esetben, ha a nagyszülő igényli a gyermekgondozási segély folyósítását. Az igénybejelentésről az igényelbíráló szerv igazolást állít ki .
A GYES iránti igényt - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni. A nagyszülőknek ugyanezt a formanyomtatványt és a 3. számú pótlapot kell kitölteniük. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem előterjesztésének a napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják.
Mit kell a kérelemhez mellékelni?
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell, vagy be kell mutatni:
- az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
- a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát;
- amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kérik a gyermekgondozási segély megállapítását, akkor a betegség jellegét igazoló orvosi igazolást;
- az állami gondoskodás alatt álló gyermeket nevelőszülőként nevelő igénylőnek, a gyámhatóság határozatát a gyermek elhelyezéséről;
- a szülővel együttélő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
- az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
- az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
- az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó adókártyát;
- amennyiben az igénylő magánnyugdíj pénztár tagja, úgy a belépési nyilatkozat záradékolt példányát, amennyiben nyugellátásban részesül, úgy a megállapító határozatot;
- a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapításának vagy meghosszabbításának kérelme esetén a vonatkozó jogszabálynak megfelelően külön csatolandó iratokat (pl.: a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot);
- az igénylő számlavezető bankja által kiállított igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a gyermekgondozási segély folyósítását.
A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek egyebek mellett nyilatkoznia kell arról is, hogy:
- a gyermekgondozási segély folyósítása alatt kereső tevékenységet a gyermek egyéves korának betöltéséig nem folytat, illetve ezt követően legfeljebb az erre vonatkozó rendelkezésekben előírt korlátozások szerint végez;
- a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül;
- a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett .
Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági támogatás iránti igény benyújtásával egyidejűleg vagy nem ugyanannál az igényelbíráló szervnél történik, az igénylőnek a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy ikergyermekeket nevel.
Amennyiben a gyermekgondozási segélyt olyan gyermek után igénylik, aki után már más személy kapott ellátást, az igényelbíráló szerv a gyermekgondozási segélyt akkor állapíthatja meg, ha beszerezte az előző folyósító szerv által kiállított "Gyermekgondozási segély folytatólagos igénylésére jogosító igazolás"-t.
Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek maradéktalanul fennállnak.
Késedelmes igénylés esetén az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani, de természetesen csak akkor, ha a kérelmező személy a jogosultsági feltételeknek megfelel.
Az ellátást utólag, a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásával, más esetekben a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell folyósítani.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
A gyermekgondozási támogatások - a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás - összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez 2004-ben havi 23 200 forint, 2005-ben havi 24 700 forint, 2006-ban havonta 25 800 forint volt, 2007 január 1-jétől pedig 26 830 forint) .
Ettől csak a gyermekgondozási segély összege tér el abban az esetben, ha a szülő ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis - szintén a gyermekek számától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-a (azaz 2007-ben 53 660 forint havonta).
Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától a jogosult személy bankszámlájára utalják vagy postai utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki a részére.
Amennyiben az igényt elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt gyes összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.
A jogosulatlanul igénybe vett gyermekgondozási segély
Jogosulatlanul veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe és a visszafizetésre a felvételtől számított 30 napon belül kötelezték, köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett gyest - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.
A gyes felvétele akkor róható fel valakinek
- ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette azt, vagy
- a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a gyes őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.
A jogosulatlanul felvett gyes behajtása
A jogalap nélkül felvett gyest bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át. A gyes visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.
A jogosulatlanul felvett gyes visszafizetésének elengedése
Fontos tudni, hogy 2005-től a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
- az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
- magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
- három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.
